Két szimpla a Kedvesben (memoár); Oklahoma ezüstje (portrék); Viharkabát (versek) - a három könyvet én trilógiának fogom fel.
Egyszer az írószövetségben megkérdezte tőlem Örkény István: - Min dolgozik?
Zavartan válaszoltam. - Regényt írok.
Örkény felkiáltott. - A fene egye meg! És én nem tudok regényt írni!
Megírta az egyperceseket, a drámákat, köztük a Tótékat és a Macskajátékot, sikere végigszáguldott Európán - mégis bántotta, hogy regényt írni nem tud.
Üzenem Odaátra, alázattal, Örkény Istvánnak: én sem tudok regényt írni. Sem regényt, sem novellát, sem tárcát, esszét, riportot - de memoárt és portrét sem. Nem tudok prózát írni.
Egész életemben verset írtam.
2015. november (G. Á.)
Olvasson bele:
Részlet a könyvből
A Könyvjelző magazin 2016. májusi számában megjelent cikk:
Valami baljós, valami vigasztaló