Tienappel konzul minden tekintélyét latba veti, hogy unokaöccsét megfontolatlan elhatározásától eltántorítsa. Danzig az ő szemében elvadult provincia, ahol "előreláthatatlan dolgok esnek meg", és egy ifjú ember különösen meggondolatlan lépésekre ragadtathatja magát. A tudomány és a civilizáció áldásaiban maradéktalanul hívő Castorp azzal érvel, hogy ott, ahol vasúthálózat van, és ahova menetrend szerinti hajójáratok közlekednek, nem leselkedik semmiféle veszély az emberre. Vagy mégis? 1904 szeptemberében a Lloyd Társaság gőzösén Hans Castorp nekivág tehát az ismeretlennek. Hajókat akar építeni, de mielőtt kitanulja mesterségét, egyet s mást meg kell tudnia még a világról és saját magáról. A gyakorlatias észjárású mérnökhallgató gondosan megtervezi danzigi életét, módszeresen bejárja a város történelmi részeit, tudja, mikor megy előadásokra, mikor tanul, mikor veszi igénybe szállásadónője fürdőszobáját, mikor ebédel a városban, milyen alkalmakkor nyit ki egy üveg otthonról hozott portóit, és mikor gyújt rá egy Maria Mancini szivarra. És éppen a szivarok indítják el a különös események sorát# Amikor elfogy a készlete, kiderül, hogy nem is olyan könnyű Danzigban Maria Mancinihoz jutni. Mivel Castorp ragaszkodik szokásaihoz, kész otthagyni egyetemi óráit és áthajózni a közeli Zoppotba, mert a divatos fürdőhelyen állítólag minden létező szivarfajta kapható. Itt pillantja meg az ismeretlen nőt, aki összekuszálja addig rendezettnek és kiszámíthatónak tűnő életét...
