Pokolbeli víg napjaim

Mindaz, ami kapaszkodót nyújtott számára a hányattatás éveiben - ösztönös életigenlése, a testi szépség és a szellemi nagyság iránti feltétlen tisztelete -, mélyen áthatja anekdotáit. Kortörténeti jelentősége mellett a Faludyra oly jellemző irónia és elemi őszinteség teszi a könyvet lebilincselő olvasmánnyá.

Az odüsszeuszi életutat elbeszélő regény időközben trilógiává bővült: Pokolbeli napjaim után címmel 2000-ben, A Pokol tornácán címmel 2006-ban látott napvilágot a folytatás. A harmadik kötet megjelenését a legendás költő már nem érhette meg.

A Pokolbeli víg napjaim 1962-ben jelent meg először, angol nyelven, My Happy Days in Hell címmel. A kötet Nyugat-Európában széles körben ismert volt már, mielőtt a magyar közönséghez is eljuthatott volna. A 60-as években német, dán és francia nyelvre is lefordították.
Magyarországon huszonöt évvel nagy-britanniai megjelenését követően, 1987-ben kezdték el terjeszteni, először szamizdatként. Két évvel később, a rendszerváltással országszerte legálisan terjeszthetővé vált. Népszerűsége változatlan, 1989 óta számos kiadást megért.

Faludy György (1910-2006)
Pomogáts Béla találóan a modern magyar költészet Odüsszeuszának nevezte Faludyt, aki Budapesten született, budapesti és más európai egyetemeken tanult, majd 1938-ban Párizsba ment, s onnan Algérián keresztül az Egyesült Államokba emigrált. A II. világháború után tért vissza Magyarországra, 1950-ben koholt vádak alapján letartóztatták, három évet töltött a recski kényszermunkatáborban. Az '56-os forradalom után Bécsen és Párizson át Londonba vezetett az útja. A hatvanas években élt Firenzében és Máltán, majd 1967-ben Kanadában, Torontóban telepedett le. A rendszerváltáskor költözött ismét Magyarországra, 2006-ban bekövetkezett haláláig itt élt.