A nyolcadik élet - Brilkának
4 500 Ft
Eredeti ár:
8 999 Ft
Az életben maradásért, a boldogságért és a szerelemért küzdenek egy grúz család tagjai a polgárháború, forradalom, világháborúk és önkényuralmi terror alakította orosz–grúz és szovjet 20. századi történelem viharaiban, hol egymásba kapaszkodva, hol messze elszakítva és eltaszítva egymástól.
Szállítás:
1-2 munkanap
Készleten
Raktári kód:
800613
EAN:
9789635045143
Eredeti megnevezés:
Das achte Leben (Für Brilka)
Megjelenés:
2022.08.24.
Kötésmód:
ragasztott kötött védőborítóval
Oldalszám:
968
Méret [mm]:
160 x 235 x 56
Tömeg [g]:
1200
Ismerje meg a szerzőt
Nino Haratisvili
A német és grúz nyelven író Nino Haratisvili 1983-ban született Grúziában, nemzetközileg sikeres, díjnyertes regényíró, dramaturg és színházi rendező. (A nemzetközi ismertség és az írónő kívánsága szerint a szerzői nevet a legelterjedtebb angol átírásban használjuk.) A 2014-ben megjelent, csak Németországban több mint 300 000 példányban elkelt, A nyolcadik élet (Brilkának) című, harmadik regényét díjesővel honorálta a szakma és a közönség egyaránt: többek között elnyerte vele a Bertolt Brecht-díjat és a Schiller-emlékdíjat.
A nyolcadik élet nagy sikerű könyv, és valóban érdekes témát jár körül, gazdag történelmi háttérrel. Kár, hogy alapvető történelmi tévedések vannak benne, amelyek feltehetően nem a fordító, hanem az író bűnei.
Néhány ilyen hiba.
Többször kiderül, hogy az író/fordító nem tudja a különbséget a hadosztály, hadtest és hadsereg között. Leegyszerűsítve, egy hadtest 3 hadosztály, egy hadsereg 3 hadtest, és egy ország hadserege több „hadseregből” áll.
186. o. A Molotov-Ribbentrop-szerződés kapcsán 1939 „szeptember 17-én a Vörös Hadsereg … bevonult Lengyelországba. Novemberben a Szovjetunió tovább terjeszkedett nyugat felé, elfoglalva Ukrajnát és Fehéroroszországot, melyek 1920 óta lengyel fennhatóság alatt álltak.” Helyesen: A Vörös Hadsereg 1939 szeptember 17-től néhány nap alatt megszállta Ukrajna és Belarusz a két világháború között Lengyelországhoz tartozó nyugati részeit. A mai Lengyelország területét lényegében a náci Németország szállta meg.
205. o. A moszkvai csata. „A középső hadtest (helyesen: hadseregcsoport) már Moszkva alatt volt… 1941 őszén a Vörös hadsereget újjászervezték, és ellentámadásba lendült.” Helyesen: A német támadás 1941 novemberére kifulladt és az első sikeres szovjet ellentámadás december 6-án indult.
A 212. oldalon „újra kezdődik” a moszkvai csata. 217. o. „északról (a szovjet parancsnokság) különféle hadosztályokat vezényelt… ide.” Észak német kézen volt, helyesen Keletről.
„Hitler… csak január közepén rendelt el visszavonulást Moszkvából..” Akkorra már megállt a fejetlen német visszavonulás, helyenként Moszkvától 160 km-re.
Sztálingrádi csata
222. o. „Augusztusban… Röviddel ezután az Elbrusz csúcsán a német birodalmi zászló lobogott.”
241. o. és utána: 6. hadosztály helyett 6. hadsereg írandó. Manstein főparancsnok? Csak Hitler volt főparancsnok.
243. o. „ néhány nappal a sztálingrádi csata után …, január 18-án egy tizenegy méter széles folyosón keresztül kapcsolatot építettek ki a szárazfölddel.” A sztálingrádi csata február 2-án fejeződött be, és hogyan lehet egy 14 m széles folyosót védeni. Nem az út volt 14 m széles vagy a folyosó 14 km széles?
A szereplők nem tökéletesek. Az életük sem az. De 900 oldalon keresztül nagyon izgultam értük, hogy megtalálják-e a boldogulásukat és a lelkük békéjét, azokban az embertelen évtizedekben. Tele van fordulatokkal a történet, elsodornak az események, beszippant a könyv hangulata, ezért nehéz letenni, a súlya ellenére is. De legalább a karok is erősödnek olvasás közben.
Csak ajánlani tudom, nagyszerű olvasmány.
Itt olvasható részletes kritika a könyvről:
https://konyvterasz.hu/egy-evszazad-regenye/?fbclid=IwAR23pSxNaSSqeT4JErcWcUKVx-FOLE6XoeMYmlvHighWmi66CBHPDhdHza0