A Bergman-univerzum egyik kevésbé ismert szobája nyílik meg ebben a rövid könyvben, amely az észt származású, nemzetközi hírű zongoraművésznő és Ingmar Bergman egymásnak írt (főleg szerelmes) leveleit, valamint a szerző idevágó, egykorú naplóbejegyzéseit tartalmazza.
Laretei és Bergman kapcsolata körülbelül tíz évig tartott az 1960-as években. Mindketten házasságban éltek, egymásba szerettek, elváltak, összeházasodtak, gyerekük született, végül elváltak, de egész életükben jó barátok maradtak.
A könyv egy szép szerelem anatómiája, az önismeret, az öncsalás és önámítás nélküli önelemzés és önfeltárás olvasásra érdemes "talált tárgya".