Eredeti ár: kedvezmény nélküli, javasolt könyvesbolti ár Online ár: az internetes rendelésekre érvényes ár Előrendelői ár: a megjelenéshez kapcsolódó, előrendelőknek járó kedvezményes ár Korábbi ár: az akciót megelőző 30 nap legalacsonyabb ára ezen a weboldalon Aktuális ár: a vásárláskor fizetendő ár Tervezett ár: előkészületben lévő termék tervezett könyvesbolti ára, tájékoztató jellegű, nem minősül ajánlattételnek
"Egybeesett két katasztrófa - írta a Nobel-díjas Alekszijevics -, egy kozmikus: Csernobil, és egy társadalmi: a víz alá süllyedt a szocializmus hatalmas kontinense." Az írónő megrázó könyvében a túlélők szólalnak meg, a katonák, akik részt vettek a mentésben, az áldozatok hozzátartozói.
"Halál rejtőzött mindenütt, de ez valamilyen más halál volt. Új maszkokat viselt, korábban ismeretlen külsőt öltött."
"Mi ez - a múlt vagy a jövő?"
1986. április 26-án kezdődött Csernobilban minden idők legnagyobb atomerőmű-katasztrófája. Az akkori szovjet vezetés titkolózása miatt a világ napokig szinte semmit sem tudott róla...
A Nobel-díjas fehérorosz írónő két évtizedet szánt a téma feldolgozására. Beszélt olyan emberekkel, akiket rögtön a katasztrófa után a helyszínre rendeltek, és a legveszélyesebb munkákat végeztették velük. Beszélt az özvegyekkel, akiknek csak a kitüntetések és az oklevelek maradtak. Beszélt azokkal, akik az erőmű közelében, a paraszti Atlantisszá vált Poléziában éltek - aztán bedeszkázták a kútjukat, és kitelepítették őket, vagy maradhattak a házukban, de eztán már úgy éltek, mint egy rezervátum lakói. Megismerjük az áldozatokat, a felelősöket és a szovjet virtusba belerokkant vakmerő önkénteseket. Megismerjük azokat, akik számára Csernobil filozófiai probléma, az atomkorszak utáni ember alapító mítosza, és azokat is, akik a szovjethatalom ellenségeit, a Nyugatot és az árulókat okolják érte.
Csernobil nemcsak egyéni, családi, hanem nemzeti tragédia is. Nem szovjet, nem orosz, nem is ukrán, hanem fehérorosz nemzeti tragédia. A tízmilliós nemzetből több mint kétmillióan élnek szennyezett területen. Mert amikor a szovjet híradókban örömhírként közölték, hogy szerencsére nem Kijev felé szállt a radioaktív felhő, azt nem közölték, hogy Minszket és Fehéroroszországot borította el. Mivel a birodalom itt többször is erőszakkal állította meg a nemzetté válás folyamatát, sokan csak ekkor döbbentek rá, hogy az ő sorsuk más, maguknak kell kitalálniuk, hogyan menthetik meg az életüket. A gyarmati sorban élő nemzet a csernobili katasztrófával lépett be a világtörténelembe. Mert az afganisztáni háború és az atomkatasztrófa a birodalmat is romba döntötte.
Csernobil minden szereplő számára korszakhatár. A boldog tudatlanság elvesztését jelenti, ahonnan csak hosszú idő után lehet eljutni a rezignált, keserű bölcsességig. Vannak, akik már eljutottak ide, és vannak, akik most csak most indulnak el, mint a Szolzsenyicint olvasó falusi párttitkár. Egyesek menekülnek a zónából, másokat meg vonz az a terület, amelyet lassan visszahódít a természet.
Csernobil nemcsak katasztrófa volt, hanem figyelmeztetés is. És Alekszijevics szerint minden nemzedéknek olvasnia kell a jövőnek hagyott jelekből.
Csernobil ma is aktuális. És aktuális lesz még 48 ezer évig.
Az 1948-as születésű fehérorosz Szvetlana Alekszijevics a Szovjetunió kései éveinek és felbomlásának leghitelesebb krónikása. A pályafutását újságíróként kezdő szerző többek között olyan érzékeny és traumatikus témákat dolgozott fel aprólékos kutatómunkán és több száz túlélővel és kortárssal folytatott beszélgetésein alapuló könyveiben, mint a nők által átélt szenvedések a második világháború során, az afganisztáni háború, illetve a csernobili nukleáris katasztrófa. Nagyobbrészt az utóbbi témát feldolgozó könyvén, a
Csernobili imán alapul 2019 egyik legnagyobb kritikai és nézői sikertarató tévésorozata, a Csernobil. Alekszijevics 2015-ben irodalmi Nobel-díjban részesült, ám a szovjet és a posztszovjet rezsimek jóval kevésbé nézték jó szemmel a tevékenységét: első, 1985-ös könyve csak szamizdatban jelenhetett meg, 2000-ben pedig el kellett hagynia Fehéroroszországot a Lukasenko-rezsim üldöztetése miatt. 2011-ben térhetett vissza szülőföldjére, jelenleg Minszkben él.
