Az Amerigo a Margo-díj shortlistjén
A zsűri 34 jelöltből választotta ki a 10 döntős alkotást - Nemes Péter kötete is esélyes.
2019. október 7.
Nemes Péter Amerigo Totról szóló rendhagyó életrajzi regénye, az Amerigo is bekerült a Margó-díj tíz shortlistese közé.
A Margó-díj egy a kortárs irodalmat és az olvasást népszerűsítő, magas presztízzsel bíró elismerés, melynek célja, hogy a pályakezdő szerzők minél nagyobb reflektorfénybe kerüljenek. A nyertes így a díjjal járó 500 ezer forintos pénzjutalom mellett nagy médiafigyelemre, próbafordításra és egy mentorra is számíthat.
Az elismerést idén már ötödik alkalommal ítélik oda, a nyertest az október 10-én kezdődő Margó Irodalmi Fesztiválon hirdetik ki.
A Margó-díj egy a kortárs irodalmat és az olvasást népszerűsítő, magas presztízzsel bíró elismerés, melynek célja, hogy a pályakezdő szerzők minél nagyobb reflektorfénybe kerüljenek. A nyertes így a díjjal járó 500 ezer forintos pénzjutalom mellett nagy médiafigyelemre, próbafordításra és egy mentorra is számíthat.
Az elismerést idén már ötödik alkalommal ítélik oda, a nyertest az október 10-én kezdődő Margó Irodalmi Fesztiválon hirdetik ki.
A shortlistre került alkotások:
? Fehér Boldizsár: Vak majom
? Forgács Péter: Szuperhold
? Jassó Judit: Kaszt
? Mesterházy Balázs: Gesztenye placc
? Moesko Péter: Megyünk haza
? Mucha Dorka: Puncs
? Nemes Péter: Amerigo
? Novics János: Hózentróger
? Pungor András: A hetedik nap a papáé
? Vass Norbert: Indiáncseresznye
Fotó: Szalai Teréz
Nemes Péter a Könyves Blognak adott interjújában mesélt a kötet keletkezéséről:
„A könyv bevezetőjében viszonylag részletesen leírtam, hogy egy fehérvárcsurgói mosókonyhában talált kötegnyi vázlatrajz keltette fel az érdeklődésemet a téma iránt, de ha mélyebbre ások, a valódi ok, amiért ez a könyv megszületett az egy nagy kérdőjel, hogy egy ilyen karizmatikus figurát, akinél a negyvenes évek végén minden ünnepelt művész és politikus megfordult, aki gyakorlatilag a semmiből világkarriert épített, hogyan felejthette el a köztudat. Kísérletet tettem hát, hogy vajon ennyi évtized távlatából újraéleszthető-e egy személyiség, egy ember teljes lénye, hogy méltóbb helyre kerüljön a művészettörténet térképén.”
A teljes interjút itt olvashatjátok.