"Ma ott tartunk, mintha a huszadik század nem is történt volna meg."
Valami alapvetően elromlott a világunkban! Az elmúlt évtizedek kiemelkedő történésze, a 2010-ben elhunyt Tony Judt nemcsak azt mutatja be történelmi, közgazdasági és lélektani szempontból is izgalmas elemzéseivel, hogyan jutottunk a jelenlegi vészterhes helyzetbe, hanem új gondolkodási kereteket is kínál: egy alternatívát - miután napjaink nagy problémáját éppen az alternatívanélküliségben látja. Mintha tökéletesen tehetetlenek volnánk a ránk zúduló mind újabb válságokkal szemben...
A világ fejlett országai manapság versengve bontják le mindazt, ami a második világháború után létrejött társadalmi szerződés talaján megvalósult: a szociális, gondoskodó államot, mely sokáig megakadályozta a társadalom szövetét kikezdő túlzott vagyoni különbségek kialakulását... A mérsékelt baloldal (a "szociáldemokrácia"), úgy tűnik, vereséget szenvedett: mindenhol defenzívában van, és semmit sem tud szembeállítani a hatékonyságra és egyéb gazdasági-pénzügyi tényezőkre hivatkozó érvelésekkel szemben, sőt maga is a neoliberális gondolkodás foglya lett.
Tony Judt e bénult baloldalnak olyan új, egyszerre realista és lelkesítő szemléletet vázol fel, mely visszahelyezné jogaikba a szociáldemokrácia már-már elfelejtett értékeit: a társadalmi igazságosságot, a közösség eszméjét, az egyenlőséget...
Közelgő halála előtt egy nagyszerű gondolkodó józan szenvedéllyel igyekszik rábeszélni az újabb nemzedéket, hogy az egyéni anyagi érvényesülésen túl a közösség ügyeivel is foglalkozzék: a történelemnek nincs vége, igenis érdemes gondolkozni azon, hogyan lehetne jobb államot, jobb kormányzati formát létrehozni - és élhetőbb életet mindannyiunk számára.
