Kurdi Imre az ELTE BTK magyar–német szakán diplomázott 1987-ben. A végzést követő években dolgozott könyvtárosként és szabadfoglalkozásúként. 1989 óta az ELTE BTK Germanisztikai Intézetének munkatársa. A Nappali ház című, negyedévente megjelenő művészeti, irodalmi szemle alapító szerkesztője. Kurdi sokoldalú alkotó, versek és esszék szerzője. Műfordítói munkásságát is a sokoldalúság jellemzi: szerzőinek sora a barokk misztikus Angelus Silesiustól Nietzschén át a legmaibb Uwe Tellkampig és Thomas Glavinicig terjed. A legkiválóbb műfordítókat is oly gyakran megkísértő szereptévesztés praktikái és pózai mégis a lehető legtávolabb állnak tőle: munkássága jól példázza, hogy a legmagasabb szintű feladattudat is milyen eszményien társulhat a példás alázattal.
A Wessely-díjat a néhai jeles műfordító hagyatékából testvére, Wessely André és az Európa Könyvkiadó alapította 1980-ban. Az egyetlen, kifejezetten műfordítók számára alapított elismerést az Európa Könyvkiadó vezetőségéből álló kuratórium ítéli oda, és minden évben az Ünnepi Könyvhét előtti napokban adja át a díjazottnak a Wessely László arcképével díszített emlékplakettet és a pénzjutalmat. Az elismerést 2013-ban Lőrinszky Ildikó kapta, a korábbi díjazottak között volt Tábori Zoltán, Győri László, Soproni András, Murányi Beatrix, Szántó Judit és Mesterházi Mónika is.
A díjat a kiadó 2014. június 11-én adta át. A megjelenteket M. Nagy Miklós, az Európa Könyvkiadó igazgatója köszöntötte, aki a műfordítás jelentőségéről és alacsony megbecsüléséről beszélt. Lator László költő a műfordítói díj kapcsán Wessely Lászlóról elevenített fel néhány anekdotát. Barna Imre, az Európa Könyvkiadó főmunkatársa laudációt mondott, Kurdi Imre, a díjazott pedig felolvasott Thomas Glavinic A kamerás gyilkos című regényéből.