A "Baljós kanyar" drámai erejű vízió a huszadik század emberéről, akit egy izmosodó zsarnoki állam fenyeget - olyan állam, mely az Egyenlőség és Közösség jól ismert jelszavainak leple alatt elpusztítja nemcsak a szabad gondolatot, hanem az igaz és mély emberi érzelmeket is.
Adam Krug, a filozófus azon kevesek egyike, akik még őrzik szellemi függetlenségüket, s ezért akarja megtörni, hatalma alá gyűrni őt egykori iskolatársa, Paduk, az Átlagemberek Pártjának vezetője: az új szörnyállam vezetője.
A nyitó jelenettől kezdve, mely egy kórházban játszódik, ahol a filozófus felesége meghal, az utolsó lapokig, melyeken a szerző, mint Prospero A vihar végén, visszaveszi az uralmat a képzelete által teremtett lények fölött, iszonyatos, egyre növekvő intenzitású dráma zajlik, melynek színe egy álom hátborzongató, villódzó ragyogása.
A "Baljós kanyar", Nabokov 1946-ban alkotott regénye páratlanul finom művészi eszközökkel megformált antiutópia, mely izzó gúnnyal parodizálja a fasizmust és a kommunizmust, a század minden kannibál eszméjét, a múlt, a jelen és a jövő valamennyi, önmagát mindenhatónak képzelő diktátorát.
A gyilkos gúny mögött a regény ritmusát egy szerető, gyászoló, megözvegyült, aggódó szív dobogása és egy zseniális elme lüktetése adja...
A Könyvjelző magazin 2013. októberi számában megjelent cikk:
Foci az alagútban
A Könyvjelző magazin 2014. májusi számában megjelent cikk:
A kiegyensúlyozottan őrült elme