Shafakról és a kortárs török irodalomról
2014. szeptember 26.
Shafakot fordítani nagy élvezet. Bámulatosan szövi a meséket, ugyanakkor sok hiteles részletet is tartalmaznak a regényei, például keveset emlegetett törökországi népcsoportokról, örményekről, kurdokról. Témaválasztása is meghatározó, hiszen nem sok török író mert foglalkozni az örmény népirtással, illetve a becsületgyilkosságok problematikájával. Talán éppen ezektől az izgalmas és pikáns témáktól válnak annyira különlegessé a könyvei. Számomra minden egyes regénye egy újabb utazás, és alig várom, hogy újabb könyvvel rukkoljon elő. A szülés utáni depressziót feldolgozó művét pedig éppen akkor ültettem át magyarra, amikor babát vártam.
Kedvenc Shafak regényem Az isztambuli fattyú, de a Becsület is nagyon közel áll hozzám. Emlékszem, hogy mennyire meglepett, amikor kedves fordítótársammal, Mariettával közösen felfedeztük, hogy a Szerelem című regényét szürke borítóval (és fehér keménykötésben!) is kiadták, mert egy török férfi mégsem olvashat rózsaszín borítójú könyvet. Shafak nagyon népszerű a hazájában, könyvei többszázezer példányban fogynak. Még „hamisított” Shafak regényt is találtam az egyik antikváriusnál potom áron az egyik nyaralásom alkalmával! Most nyáron, amikor legutóbb Isztambulban jártunk Mariettával, több ember kezében is felfedeztük a legújabb (Ustam ve ben – Én és a mesterem) Shafak-regényt.
Örülök, hogy ezt az írót megismerhette a magyar közönség, és külön öröm, hogy ilyen népszerű lett hazánkban. Még sok kihívás áll előttem és persze, Marietta előtt is! Igyekszünk bemutatni a török irodalom gyöngyszemeit, mert ez is híd lehet a két kultúra között, amely segít egymás jobb megértésében. Shafak révén közelebb kerülhetünk a török kultúrához, és lesz némi fogalmunk az összetett, sokrétű, színes török társadalomról. Ajánlom mindenkinek, aki könnyed, szórakoztató és ízig-vérig török könyvre vágyik! ,
Örülök, hogy ezt az írót megismerhette a magyar közönség, és külön öröm, hogy ilyen népszerű lett hazánkban. Még sok kihívás áll előttem és persze, Marietta előtt is! Igyekszünk bemutatni a török irodalom gyöngyszemeit, mert ez is híd lehet a két kultúra között, amely segít egymás jobb megértésében. Shafak révén közelebb kerülhetünk a török kultúrához, és lesz némi fogalmunk az összetett, sokrétű, színes török társadalomról. Ajánlom mindenkinek, aki könnyed, szórakoztató és ízig-vérig török könyvre vágyik! ,
Sipos Kata
fordító
,
Évek óta fordítom Shafak műveit fordítótársammal, Sipos Katával, és még mindig elvarázsol. Nemcsak a csodálatos nyelvezete miatt élvezet fordítani, hanem azért is, mert sokszínű, minden egyes regényében tud valami újat nyújtani. A 2002-es A bolhapalota-ban azt mutatja meg, hogy elég egy játék segítségével alkotott kezdőmondat – melyben az idő, a helyszín, a szereplők, és a történés csak a sors szeszélye folytán kerülnek egymás mellé –, hogy remek regényt kerekítsen belőle.
Nem a történet helyszínéül választott társasház miatt érdekfeszítő a mű, hiszen ez kedvelt keret, ha, mondjuk, a társadalom sokszínűségét akarja egy író bemutatni. Ráadásul a társasházban egy fodrászszalon is helyet kap, ahol a ház lakóinak nagy része megfordul, hogy kommentálja az eseményeket, és az ottani pletykáknak köszönhetően az olvasó is bennfentesebbnek érezhesse magát. Az írók, forgatókönyvírók szívesen választják ezt a terepet is háttérnek, ha női sorsokat akarnak ábrázolni. Ami izgalmassá és egyedivé teszi A bolhapalota-t, az az, hogy az írónő az Európa Könyvkiadónál megjelent többi regényéhez (Az isztambuli fattyú, Szerelem, A város tükrei, Becsület) hasonlóan ebben is érdekes, eleven karaktereket formáz, és bepillantást enged az életükbe.
,
,
Miközben valami kitartóan bűzlik a környéken, és a szereplők e bűz okát kutatják, megismerhetjük a házat építtető orosz tábornokot, aki egykor menekültként érkezett Isztambulba, a feleségét, aki hitét elveszítve a külvilág iránt sem érdeklődik már, a homoszexuális ikerpárt, akik, bár jellemük teljesen eltérő, mégis mindketten a fodrászatban találják meg a hivatásukat, FeleségeNágyát, aki csak tűr mihaszna férje mellett, sorozatokat néz és krumplilámpákat farag, ahelyett hogy szembenézne a valósággal, az Égszínkék Szeretőt, aki magát bántja, hogy ne érezze, amikor mások bántják, Hadzsi Hadzsit, az unokáit különös meséivel riogató házmestert, az enyhén paranoiás Lobbanékonytermészetűfi családot, a tisztaságmániás Higiénia Tijent, akinek kislánya tetves lesz, a különc Madame Nénit, a férje helyett is robotoló Meryemet és családját, a kábítószerfüggő Sidart és kutyáját, és persze Ethelt, a Pinát.
Miért szeretem a műveit? A történetszövése ebben regényében is lebilincselő, Shafak igazi nagy mesélő, nem érdemtelenül illetik a „modern Seherezádé” címmel. Történetei évtizedeken ívelnek át, misztikummal fűszerezi őket, és sosem hiányzik belőlük a „csavar”. A török és ezzel párhuzamosan az európai történelemhez, kultúrához kötődő, a nem török olvasók számára is érdekes témákat dolgoz fel, és tolmácsolja ezeket élvezetes formában, egyedi nyelven. , ,
Miért szeretem a műveit? A történetszövése ebben regényében is lebilincselő, Shafak igazi nagy mesélő, nem érdemtelenül illetik a „modern Seherezádé” címmel. Történetei évtizedeken ívelnek át, misztikummal fűszerezi őket, és sosem hiányzik belőlük a „csavar”. A török és ezzel párhuzamosan az európai történelemhez, kultúrához kötődő, a nem török olvasók számára is érdekes témákat dolgoz fel, és tolmácsolja ezeket élvezetes formában, egyedi nyelven. , ,
Nagy Marietta
fordító