Eco, Franzen és a többiek

Ég a kezünk alatt a munka: szerkesztjük a 2016-os könyveket, írjuk a fülszövegeket, tervezzük a könyvbemutatókat és egyéb marketingmunkát, és reménykedünk, hogy amit mi nagy sikernek szánunk, az valóban nagy siker lesz. Kábé százötven könyvet kellene felsorolnom és egy-két mondatban beharangoznom (mert nekem mindegyik kedves), de igyekszem megtartóztatni magam. Úgyhogy kis csokrokba gyűjtöm azokat a könyveket, amelyek biztosan elvarázsolnak majd benneteket, ha hagyjátok magatokat elvarázsolni.

Hasonló a témája Dave Eggers A Kör című regényének is, amelyből Tom Hanks készített filmet: azt reméljük, hogy Eggers ezzel a különös antiutópiájával fut be igazán nálunk is (bár én már sztárszerzőnek nevezem, mert Amerikában és a világban egyértelműen az): még senki nem ábrázolta ilyen fergetegesen azt, hogy mit tesz (vagy tehet) velünk a szociális média a lehető legnemesebb célok nevében.

Megjelentetjük Günter Grass utolsó könyvét is A végességről címmel: ez rövid írásokat tartalmaz, köztük egy olyat is, amelyben Grass a menekültekről és a menekültválság kezeléséről mondta el a véleményét a rá mindig jellemző szenvedéllyel.

Kazuo Ishiguro új regénye, Az eltemetett óriás az Arthur utáni Angliában játszódó történelmi regény, ha úgy tetszik, fantasy, amely azonban igazából épp arról szól, ami talán a legnagyobb probléma ma a világban: hogy elveszíthetjük a történelmi emlékezetünket.

Az örök Nobel-díj-várományos Ámosz Oz Júdás-a kicsit A Mester és Margaritá-ra emlékeztető regény: egyszerre szól a mai Izraelről és a Szentírás egy új, különös értelmezéséről.

Stephen Kingtől nemcsak a két vadonatúj könyvét adjuk ki, a Rémálmok bazára című elbeszéléskötetet, illetve a Mr. Mercedes-szel kezdődött és az Aki kapja, marjá-val folytatott trilógia harmadik részét, hanem egy olyan korábban írt regényét, a Roadwork-öt is, amely magyarul még nem jelent meg. Ez az 1981-ben, Richard Bachman álnéven megjelent könyv a Mester talán legirodalmibb munkája – amelyből azért nem hiányzik egy jó adag pszichohorror.

A nálunk újak (avagy: akiket fel akarunk fedezni a magyar olvasók számára)

Jó pár olyan szerző könyvét is kiadjuk, aki Magyarországon még ismeretlen, de a hazájában (vagy épp jó pár országban) már sztárnak számít. Ilyen minden idők legfiatalabb Booker-díjasa, az új-zélandi Eleanor Catton, akinek A fényességek című aranyásós-gyilkosságos-nyomozásos könyve valóban letehetetlenül izgalmas, ez jön a könyvfesztiválra, de a második félévben kiadjuk az első könyvét, a The rehearsal-t is, ami még nem lett bombasiker, de az éles szemű kritikusok már akkor felfedezték, hogy nagy író született. Jön majd a vietnami származású amerikai Celeste Ng regénye, amely az egyik legnagyobb sikerkönyv volt tavaly Amerikában (Minden, amit sosem mondtam el neked), és nagy izgalommal várjuk, mit szólnak majd a magyar sci-fi-rajongók a legnépszerűbb kínai sci-fi-szerzőhöz, Cixin Liuhoz, akinek A háromtest-probléma című trilógiája egyszer csak Amerikában is óriási siker lett. A mozambiki Mia Couto évek óta a Nobel-díj várományosa: most végre magyarul is megjelenik egy könyve, amely egy kis mozambiki faluba varázsolja az olvasót, ahol egy vadásznak emberevő oroszlánokkal kell megküzdenie. Mi adjuk ki az elmúlt évek legnagyobb japán világsikerét (mármint Murakami Haruki után), Hiraide Takasi A vendégmacska című könyvét, amelyet minden macskagazdának el kell olvasnia (így hirdették jó pár országban), a legnagyobb flamand világsikert, Stefan Hertmans megrendítő könyvét az első világháborúról, Háború és terpentin címmel, a legnagyobb jelenlegi argentin világsikert (pontosabban világsiker-várományost), Federico Axat Az utolsó kijárat című regényét, egy meghökkentő pszichothrillert, amelynek a megoldását nincs olvasó, aki ki tudná találni, az elmúlt időszak egyik legnagyobb francia sikerét, az algériai származású Boulem Sansal 2084 című regényét (amely természetesen Orwell könyvének parafrázisa, és az iszlám uralom alatt lévő Európát ábrázolja). Kiadjuk a sokak (például a szerkesztőnk, Berta Ádám) szerint legtehetségesebb fiatal amerikai prózaíró, Miranda July regényét, Az első rossz ember-t, neki már az elbeszéléskötetét is világszerte kiadták az Európához hasonló legjobb kiadók, mi kicsit óvatosabbak vagyunk: a regényével kezdjük…

Puk Damsgard dán író könyve dokumentarista eszközökkel meséli el annak a dán fényképésznek a történetét, aki az Iszlám Állam foglya volt, de őt hatalmas váltságdíj fejében Dzsihád Johnék még szabadon engedték, mielőtt a többi túszt elkezdték kivégezni.

Marina von Neumann-nak, Neumann János lányának A marslakó lánya című könyve is megjelenik végre (miután már többször beharangoztuk): szeretjük büszkén emlegetni Neumannt, mint az egyik magyar Nobel-díjast – a lánya könyvéből most rengeteg izgalmas dolgot megtudhatunk róla.

Azt remélem, vitát fog szítani Slavoj Żiżek, a világhírű szlovén filozófus Zűr a paradicsomban című könyve. Żiżek Magyarországon egyelőre kevésbé ismert, mint Nyugaton, de azt gondolom, hogy a teljesen talajt vesztett magyar baloldal számára most fontos lehet, hogy mit mond a világ legismertebb radikális baloldali filozófusa arról, hogy mit tehet a baloldal akkor, amikor látszólag semmit sem tehet.

Jön Christopher Ryan és Cacilda Jetha óriási tényirodalmi világsikere, a Hajnali szex, amely elmagyarázza, hogy miért nem lehet az ember monogám, és lesz egy fantasztikus gyereknevelési könyvünk, Ander és Amby Ankowski Így gondolkodik a csecsemője, amely segít abban, hogy kedves kísérleteket elvégezve jobban értsük a beszélni még nem tudó gyerekünket.

M. Nagy Miklós

Az Európa Könyvkiadó igazgatója