Graham Greene egyenesen a „nyugtalanság költőjé”-nek nevezte. Könyveit többször is sikeresen megfilmesítették, mozgóképes változat készült többek közt a Tehetséges Mr. Ripley, a Mélyvíz, valamint az 1952-ben még álnéven megjelentetett, nagy botrányt kavart Carol című regényeiből is.
Az 1950-ben megjelent első kötete, az Idegenek a vonaton két fiatalember, Guy Haines és Charles Bruno találkozásáról szól, akik egy hosszú vonatút során beszélgetésbe elegyednek egymással. Haines fiatal, feltörekvő, sikeres építész a válása kellős közepén, Bruno pedig gazdag, elkényeztetett, az apjától szenvedő aranyifjú, aki bárkit képes manipulálni. Bruno beszélgetésük során váratlanul áll elő nyugtalanító és titokzatos ötletével, a tökéletes, indíték nélküli gyilkosság tervével: megöli Guy feleségét, ha cserébe a férfi végez az ő apjával. És miközben Bruno az elutasítás ellenére belekezd csavaros tervének megvalósításába, Guy egyre inkább a férfi csapdájában találja magát, és előbb-utóbb döntenie kell.
Highsmith letehetetlen regénye szokatlan módon nem egy nyomozást követ végig, hanem a bűn és bűnhődés, az őrület és az alkoholizmus pszichológiai mélységeibe vezeti olvasóit. Két férfi egymástól való furcsa és különös függését mutatja be, amint a végzet felé robognak. A kötetből Alfred Hitchcock 1951-ben készítette el szintén klasszikussá vált filmadaptációját, és ezután az elsőkötetes Highsmith végleg a világhír és a termékeny karrier útjára léphetett.
