A nagy felmelegedés

I. sz. 1000 körül a hosszabb, melegebb nyarak bőséget hoztak Nyugat-Európának, több termést, kellemesebb klímát, jobb életet. A norvég hajósok letelepedtek Grönlandon, ahol a rozmárvadászat bőséges zsákmányt eredményezett, majd továbbhajóztak és kapcsolatba kerültek az eszkimókkal. A polinéziaiak az új széljárásnak köszönhetően a világ legeldugottabb részeit is képesek voltak benépesíteni, például a Húsvét-szigetet. A Föld túloldalán azonban aszály pusztított ugyanekkor, tönkretéve többek között Angkor Wat virágzó civilizációját. Ha a történelem az élet tanítómestere, most különösen fontos lenne megszívlelni a szavát. Fagan professzor szerint ugyanis a legnagyobb veszélyt ma is a szárazság jelenti, miközben a Föld gazdagabb része egyre több vizet használ.