Nincs engedélyezve a javascript.
100 KÖNYV

100 KÖNYV

2015. szeptember 2.
100 könyv, 100 nagy olvasmány a huszadik századból – az idén induló sorozatunk beindíthatja a listakészítés szenvedélyét annak ellenére, hogy mi nem a 100 „legjobb” XX. századi könyvet próbáljuk meg kiadni, hanem csak száz nagyon jó könyvet. De akkor is: ki-ki elgondolkodhat azon, hogy ő hogyan állítana össze egy ilyen listát, és akár berzenkedhet is, hogy ez vagy az a szerző miért került bele, egy másik meg miért nem.

Az elmúlt években, évtizedekben az Európa számos életműsorozatban mutatta be a XX. század legnagyobb íróit: Ajtmatov, Capote, Chandler, Borges, Bulgakov, Golding, Hrabal, McCullers, Merle, Nabokov, Onetti, Saramago, Styron, Szolzsenyicin, Zweig, Woolf… és még hosszan sorolhatnám őket. De az idő könyörtelen, és lassacskán még a legnagyobbaktól is csak egy vagy két mű marad igazán eleven, újra és újra kiadható… Részben ilyen könyvekből áll majd a sorozat, a legek legjeiből, mint például a Lolita, A Mester és Margarita vagy A Legyek Ura

A 100 könyv listáját egyelőre nem közölhetjük, nem is tudnánk, de ha tudnánk, akkor se tehetnénk meg – a kiadói munka ugyanis a jogok megszerzésének nehézségei, a konkurensekkel folytatott harc és még számos tényező miatt csupa bizonytalanság: a tervek mindig csak részben valósulnak meg. És persze majd menet közben is alakul a koncepció, mert most szinte évről évre változnak a benyomásaink arról, hogy az olvasók milyen huszadik századi szerzőket szeretnek ma is, vagy akár egyre jobban, és kik azok, akik ma már, úgy látjuk, semmiképp sem támaszthatók fel – akkor sem, ha valakinek a kiadóból, mondjuk, személyes kedvence az orosz Platonov vagy az amerikai Faulkner. (Ezzel lehet, hogy mellélőttem, akár ők is szerepelhetnek majd a válogatásunkban.)

Lesznek a sorozatban természetesen magasirodalmi klasszikusok, de éppúgy felejthetetlen lektűrök, krimik, fantasyk, sci-fik – az Európa nem a XX. század magasirodalmi kánonjának kialakításában-módosításában kíván részt venni. Ismétlem: egyszerűen csak 100 nagy olvasmányt fogunk kiadni, s akadnak majd köztük meglepetések is.

Az idei év második felében hat könyvvel indítjuk a sorozatot:

Golding klasszikus regénye, A Legyek Ura Gy. Horváth László új fordításában jelenik meg. Ez talán nem lesz akkora szenzáció, mint a Rozsban a fogó megjelenése, de az új fordításban mindenképp érdemes újraolvasni a könyvet, meg különben is… Nem árt újra átgondolni, újra átérezni ezt a hihetetlen erejű allegóriát arról, hogy mi lakozik az emberben a civilizáltság vékony rétege alatt.

Jorge Luis Borgesnek már kétszer is kiadtuk szinte a teljes életművét öt kötetben; most egy kötetben jelennek meg a legkiválóbb művei Az első magyar költőhöz címen. Néhány olyan szöveg is lesz benne, ami még sohasem jelent meg magyarul – de természetesen nem hiányoznak az állandóan idézett nagy művek – mint például a „Bábeli könyvtár” –, melyek kapcsán manapság sokat cikkeznek arról, hogy Borges találta ki az internetet.

Ursula K. Le Guin A sötétség balkeze című regénye 1969-ben jelent meg először; 1987-ben a Locus sci-fi és fantasy magazin szavazásán minden idők második legjobb SF regényének ítélték az olvasók. A könyv azóta igazi klasszikussá érett… S ahogy Harold Bloom írta: „Le Guin Tolkiennél is többet tett azért, hogy a fantasyt a magasirodalom régiójába emelje.”

Stephen Kingtől a Tortúrá-t választottuk. Gyakori és izgalmas vitatéma (legalábbis a kiadón belül, de, gondolom, máshol is), hogy King csak egy különlegesen ügyes lektűríró, vagy az igazi legnagyobbak egyike. Én az utóbbi véleményre hajlok, és azt mondom: Kingnek akkor is szerepelnie kellene a 100 Könyv sorozatban, ha valóban a XX. század száz legjobb íróját próbálnánk kiválasztani.

Agatha Christie születésének 125. évfordulóját sokféleképpen fogjuk megünnepelni – részben a 100 KÖNYV sorozatban megjelenő kötetével is, amelyben a krimi királynőjének három Magyarországon legnépszerűbb könyve jelenik meg. Hogy melyik három, azt még nem tudjuk, mert tart a szavazás.

Stanisław Lem Solaris-ából már két felejthetetlen film is készült – s mintha nem ugyanaz a regény lett volna az alapanyag: Tarkovszkij és Soderbergh egészen mást tartott fontosnak ebből a varázslatos könyvből, melynek kifürkészhetetlen főhőse egy távoli bolygón élő értelmes óceán.

S hogy mi jön majd 2016-ban? Biztosan lesz egy Allen Ginsberg-kötetünk, benne a legnagyobb versekkel és a magyarul soha meg nem jelent prózai írásokkal… A többi egyelőre titok. De kíváncsian várom, hogy ki az, akit ti semmiképpen sem hagynátok ki.

M. Nagy Miklós
az Európa Könyvkiadó igazgatója

Hozzászólások

január 29. 9:50
Kedves Ádám,
véglegesen nem maradt abba, nem kizárt, hogy a jövőben folytatjuk a sorozatot!
Szép napot kívánunk,
az Európa Könyvkiadó szerkesztősége
január 15. 21:43
Tisztelt Európa Könyvkiadó!
Várható a sorozat továbbvitele, vagy sajnos abbamaradt?