"Sztálin azért tette mindezt, mert tetszett neki. Nem tudta türtőztetni magát." (Martin Amis)
A berlini professzor könyve nagyszabású történelmi összefoglalás, mely három éve a Lipcsei Könyvvásár nagydíjasaként a nagyközönség körében is hatalmas sikert aratott.
A Felperzselt föld óriási - és az orosz levéltárakból jelentős részben csak a legutóbbi időkben előkerült - forrásanyag segítségével, a Szovjetunió mindennapjaiból vett példák sokaságának bemutatásával plasztikusan írja le a Sztálin nevéhez fűződő korszak történetét.
Nem új felfedezés, hogy Sztálin uralmának mennyire központi eleme az erőszak. Baberowski ennek is utánajár: vizsgálja, hogyan lehetséges ilyen határ- és gátlástalan önkényuralom kiépítése, hogyan lehetséges, hogy kisszámú bűnöző egy egész országot foglyul ejtsen, rákényszerítve hatalmát és rettenetes stílusát. Baberowski szerint a tömeges erőszak, a terror nem üzemi baleset volt, hanem a sztálini diktatúra lényegéhez tartozott. A szerző egyedi jelenségnek tekinti ezt a diktatúrát, más történészi vélekedésekkel szemben nem rokonítja, nem hasonlítja a Harmadik Birodalom Németországával. Az erőszak a sztálini hatalomgyakorlás esszenciája. Baberowski szerint a sztálini diktatúra véget nem érő háború, melyet a bolsevikok az orosz nép ellen folytattak, a terrort pedig nem csupán az magyarázza, hogy a bolsevikok igencsak kedvező tapasztalatokat szerezhettek az erőszak célszerűségéről, hanem a vezérek szellemi és mentális irányultsága is. Ennek köszönhető az elvetemült pszichopata Sztálin vezéri szerepe: a grúz bankrabló személyében "a gyilkolás bőrkabátot viselő macsó-kultusza ölt testet". Ez a könyv mégsem a sztálinizmus pszichopatológiáját és lélektani történetét írja le. A sztálinizmus - állítja Baberowski - olyan zsarnokság volt, amely gyengeségből és a kudarcai miatti frusztrációból indított háborút saját népe ellen.
Ehhez foghatóan alapos, ekkora tudással és ilyen ragyogó stílusban megírt könyvet, mely ennyi újdonsággal is szolgált volna a történészszakmának és a történelem iránt érdeklődő nagyközönségnek egyaránt, aligha írtak még ebben a tárgyban.
Fordította: Győri László
Olvasson bele:
Részlet a könyvből
A Könyvjelző magazin 2015. márciusi számában megjelent cikk:
Sztálin országlása. Amit még nem mondtak el
A Könyvjelző magazin 2015. decemberi számában megjelent cikk:
Újra igény van a Sztálinkultuszra?
