Apák könyve

Tizenkét nemzedékről szól, tizenkét prizmán áttörve ugyanannak a "nemzetségnek" (ugyanannak?) a históriája, a fejezetek sora mintegy háromszáz évnyi magyar történelmet, itteni sorsot, jelleget vesz elő s elő; az író fájlalja, hogy végződésével a könyv már nem az övé, holott ő maga is folytatódik, az élet is.

Ami főleg izgatott: mitől regény itt a regény? Valóban a történelem írja e történetet, ez nagy hűség, s ennek áldoz-ajándékoz a nyelvezet is. S valóban elkapható a szál, a sodrata-jellege, és ekkor innen várjuk a fordulatokat. Nem a főszereplők "aktívumából". Késélen alakítják s szenvedik el ők a dolgokat.



Persze, történeti hitele van csaknem mindennek. De - az én mércém szerint - azért annyira jó regény ez, mert olyan, mintha kitalációs lenne. Persze, legyinthet valaki e mániámra: legyen a regény igenis minél inkább kitalációs hatású. Világos, hogy egy ilyen regényre elszánt írónak nagy büszkesége a historikus hitel. Ellenben megismétlem: a sikert az adja igazából, hogy a dolog, részleteiben is, jól van kitalálva.

Nagyon nem akaródzna nekem Vámos regényét akár az apakönyvek sorába begyömöszölni, azaz helyét kisaccolni. A későbbi korok döntik el némely könyvek valódi jelentőségét, és Vámost népszerűségének tehertétele kétségkívül sokféleképp nyomja. Ha nem a magyarról lenne szó, akkor is így mondanám: nem igazán "normális" az erre-normás közfelfogás." (Tandori Dezső)



Az Apák könyve Vámos Miklós leghíresebb, legsikeresebb, legtöbb nyelvre fordított regénye, s mint Bodor Béla is hangsúlyozza: főműve. 2000-ben jelent meg először, azóta idehaza még két tucat kiadást ért meg. Minthogy elfogyott, az Európa új kiadással és új borítóval áll elő.



"E regény viharként söpört át Európán. Pompás családtörténet, mely az olvasót minden erőlködés nélkül húzza át három évszázad magyar történelmén. A főszereplők magukkal ragadóak, Vámos írásmódja igazán nagyszerű, hibátlan elegye a személyesnek és az általánosnak." (Kate Saunders, (London) Times)



"Vámos pontosan tudja, hogyan viccelhet tragikus történetekkel, és azt is, hogyan alakíthat humoros jeleneteket szomorúakká, miközben nem tesz mást, csak a figuráit ábrázolja... A Csillag család tagjai történetük folyamán több halált is elkönyvelhetnek a magyar szabadságért, mégis a magyarok küldik őket haláltáborba és munkaszázadba. Egyetlen túlélőjük groteszk gesztussal az apák könyvét pusztítja el." (Thomas Meissner, Frankfurter Allgemeine)



"Mondj gyorsan egy magyar regényírót. Arthur Koestler: 1 pont. A Nobel-díjas Kertész Imre: 2. Esterházy Péter: 3. Koestler szenvedélye a politika, Kertész leghíresebb regénye egy tizenéves fiú auschwitzi kalandjairól szól, Esterházy szlengjátékos és modernista. Most itt van Vámos Miklós, 14 regény szerzője, írt filmet, színdarabot, novellákat, tudósította a Nation- és a Washington Post-ot is. Talán ugyanannyira idegesíti, mint engem, hogy még csak az Apák könyvé-t fordították angolra. Remek kezdet!... Irodalmi fegyvertára képes fönntartani érdeklődésünket egyik elátkozott nemzedéktől a másikig. Ellentmondásos jellemek virtuóz portréit adja, világuk és történelmük érzékletes ábrázolásával egyetemben... Üzenet amerikai kiadójának: Kérünk még!" (Jane Smiley, New York Times Book Review)



"Az ember úgy érzi, mintha Márquez elveszett kisöccse írta volna, akit titokban száműztek Kelet-Európába. Boldogok lehetünk, hogy ez a kiváló szerző és az Apák könyve végre megjelent az USA-ban is." (Tama Janowitz)